华匈词典
Huaxiong Cidian 自述文件
© 版权所有 x 1976。保留所有权利。
泰坦尼克窗口
http://titanicwindow.xxxxxxxx.jp
KEZDÉS NULLÁRÓL
Türelemmel, a kínai nyelv bárki
számára megtanulható. Nyelvtan tulajdonképpen nincs is a kínaiban főleg a magyarhoz képest, nagyon furcsa
kínai nyelvtanról beszélni.
Kiejtés ami a legnehezebb. A könyvben „elméleti
kiejtés” szerepel azaz a fonetikus kiejtés írása önállóan megtanulható,
viszont a „gyakorlati kiejtés”-t, amit meg is ért egy kínai, azt kínai
ajkútól kell elsajátítani.
A kínai írásról legtöbben
azt gondolják, hogy lehetetlen megtanulni. Apránként haladva egyszerű. A vonások helyes sorrendjére és irányára
kell figyelni, ez sem bonyolult, kézre áll. Angolul nem tudó ember, lehet hogy
kínaiul fog jól megtanulni, mert van akiknek a szép írásjeleket „rajzolni”
szórakoztató. Ha ki nem állhatod a kínai jeleket, viszont jó a hallásod,
kiejtésed, akkor a jelek nélkül is tanulható a kínai nyelv.
A szavak rövidek, több jelentésűek, ami nem nehézség hanem gyorsabb
nyelvtanulást tesz lehetővé. Önállóan, tanár nélkül is tanulhatóak a jelek.
Hogy hány darab kínai jel van,
nem számít, a legtöbb kínai betűt még a kínaiak sem ismerik, jelek tízezrével léteznek. A kínaiak
általában pár ezer jelet felismernek. Jelek nagy része nem absztrakt valami,
hanem jól ismert, pár száz „gyök” variációja. Logikát könnyű találni az „össze-montázs-olt” gyökök és
a kész „kép” (szó) értelme között. (de fölösleges)
A „helyesírás” egy kínai esetén,
nagyon mást jelent. A jelnek mindössze felismerhetőnek kell lennie, bármilyen kesze-kusza is.
(a suliban persze mindenkinek azonosan kell megtanulnia a jelek írását)
Különféle írásstílusok léteznek, melyek általában nehezen olvashatóak, művészi értékük ellenben annál magasabb.
Kevés vonást tartalmazó,
egyféle kiejtésű szavakkal érdemes kezdeni
一 yi1 七 qi1 三 san1 山 shan1 川 chuan1 工 gong1 天 tian1
人 ren2 十 shi2 牛 niu2 文 wen2
九 jiu3 厂 chang3,an1 女 nü3 口 kou3 五 wu3 水 shui3 火 huo3 母 mu3
二 er4 力 ri4 下 xia4 士 shi4 木 mu4 日 ri4 月 yue4 目 mu4 付 fu4 四si4
(egy, hét, három, hegy, folyó, munka,
nap ember, tíz, tehén, irodalom, kilenc, gyár, nő, száj, öt, víz, tűz, anya, kettő, erő, le, úr, faanyag, Nap, Hold, szem, fizet,
négy)
A számok mit jelentenek ? Az
Ötféle hanglejtést.
1 egyenes
2 emelkedő
3 le-fel
4 ereszkedő
5 szimpla.
A kiejtés jelölésére korábban
egyszerű kínai betűket használtak, a mai generáció kötelező oktatásában a latin átírás szerepel. Egy
szó kiejtéséhez számos értelem köthető, halláskor a szövegkörnyezet híján a szó jelentését
általában nem tudhatjuk.
Új szavak az ismertek
kombinálásával könnyen tanulható:
人口 népesség rénkǒu
人人 mindenki rénrén
天天 minden nap tiāntiān
女人 nő nǚrén
文人 művelt ember wénrén
人文 humanista rénwén
天牛 tiānniú hőscincér
水牛 bivaly shuǐniú
山山水水 hegyek és vizek shānshānshuǐshuǐ
火山 tűzhegy (vulkán) huǒshān
火力 tűzerő huǒlì
日工 napszámos rìgōng
人工 mesterséges réngōng
工力 jártasság gōnglì
工人 munkás gōngrén
工厂 gyár gōngchǎng
日月 dátum rìyuè
女工, 力士
Lux márka lìshì
天下, 日文, 十二, 十二月, 十一月, 十月.
NYELVTAN
igeragozás, igeidő, nyugati értelemben vett helyesírás
nincs.
Az alany az ige elé rakva igeragozásnak felel meg:
我吃
eszek (我 én 吃enni).
Az igét követő „alany” a „kit ? mit ?” kérdésre
adja a mondat tárgyát:
我喝水
vizet iszom (我én 喝inni 水víz).
E/3.sz.-ben, a kínai írott nyelv az
alany által az alany nemét is képes jelezni, míg a magyar nyelv „ő”-je nem.
她 ő (csak nőnemű), 他 ő (csak hímnemű)
Többes- és egyesszám
különbségtételér pl. a 们 használatos, megléte nélkül mindkét
alakban értelmezhető a szó.
Múlt időre a 了 és 过 láttán gondolhatunk.
Jelen időre például a 起来 (folyamatban van)
utal.
Jövő időt a holnap, azután stb. időhatározó vagy maga a jövő 未来, 将来 szó jelez. 如果 (hogyha) szó is érzékeltethet jövőt.
Eltér az írásjel minden kémiai
elem, élőlény, tárgy,
fogalom stb. esetén !
Könnyebbség, hogy az írást már
modernizálták (egyszerűsítették), az általános használatban ez szerepel.
Régi, hagyományos jelek jórészt
nem felejtették el, templom és park kalligrafikusan íródott feliratait díszíti.
A múzeumokba való ennél is ősibb ábrákat kevesen tudják értelmezni.
ősi: X
hagyományos: 龍
egyszerűsített:
龙
说明书 HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ
A szótár szócikkenként hat részre
van tagolva.
1. 龙
Minden szócikk a kínai betűvel írt szavakkal kezdődik. Az első karakterek hangsúlya határozza meg az
egész szó háttérszínét.
kék = egyenes; sárga = fel;
lila = le-fel; zöld = le
A színek saját hanglejtésük
szerint lettek kiválasztva. (a kék nem 蓝 hanem 青 szerint) Szürke háttérhez az egynél több
kiejtésű jel tartozik.
2. sárkány
Második rész a magyar fordításé.
Jelentés gyakran főnév és ige
alakjában egyszerre (akár melléknévként is) fel van tüntetve, mivel a kínai
nyelv használata ezt lehetővé teszi !
Nemcsak szófajok közti határ
értelmezhető szabadon,
hanem az egész nyelvtan nincs egzaktul kifejlődve a magyarhoz képest.
的 jelre végződő, jelzős szerkezetben használt szavaknál a 4.
tagba nm rövidítést helyeztünk (néha akkor is ha a kínai szó másra végződik). Pontosvessző az eltérő szófajok közt nincs, a különböző jelentéseket viszont ezzel választottuk
el.
F: = fonetikailag, pl. idegen szavak esetén, a szó
magyaros kiejtése előtt szerepel.
Ha csak egy kínai jel van a
szócikk második tagjában akkor az a szócikk régi, hagyományos (nem pedig a
modern, egyszerűsített) jel. Ez
esetben a magyar értelme a megadott új, (egyszerűsített) jelnél keresendő.
3. lóng
A pinyin kiejtés.
(magyaros kiejtés kicsit más, de
a szabvány ez, a pinyin, ezt érdemes tanulni)
4. bá
Dőlt betűs rész a téma megjelölése. Többjelentésű szavak esetében az itt lévő kód, segíthet a jelentés
meghatározásában.
5. 龍
A szócikk ötödik tagja a kínai
jel összetettebb (régies) írásmódja;
Bővítmény; Részletek; Magyarázat;
Első és második taggal azonos jelentésű (szinonimák) vagy ellentétes ell: szavak.
Értelem pontosítása akárcsak a
népszerű angol alak,
zárójelben; pl. előjellel a példák
6. ~saurus
Az utolsó rész tudományos (latin)
rendszertani névvel ritkán kitöltött. Fajoknál általában szerepeltetjük.