×

[PR]この広告は3ヶ月以上更新がないため表示されています。
ホームページを更新後24時間以内に表示されなくなります。

鯖俎簡灸

Huaxiong Cidian 徭峰猟周

© 井幡侭嗤 x 1976。隠藻侭嗤幡旋。

密鵡鶴針完笥

http://titanicwindow.xxxxxxxx.jp

 

 

KEZDÉS NULLÁRÓL

 

T┨relemmel, a k┴nai nyelv b│rki sz│m│ra megtanulhat┏. Nyelvtan tulajdonk└ppen nincs is a k┴naiban főleg a magyarhoz k└pest, nagyon furcsa k┴nai nyelvtanr┏l besz└lni.

Kiejt└s ami a legnehezebb. A könyvben „elm└leti kiejt└s ̄ szerepel azaz a fonetikus kiejt└s ┴r│sa ön│ll┏an megtanulhat┏, viszont a „gyakorlati kiejt└s ̄-t, amit meg is └rt egy k┴nai, azt k┴nai ajk┣t┏l kell elsaj│t┴tani.

A k┴nai ┴r│sr┏l legtöbben azt gondolj│k, hogy lehetetlen megtanulni. Apr│nk└nt haladva egyszerű. A von│sok helyes sorrendj└re └s ir│ny│ra kell figyelni, ez sem bonyolult, k└zre │ll. Angolul nem tud┏ ember, lehet hogy k┴naiul fog j┏l megtanulni, mert van akiknek a sz└p ┴r│sjeleket „rajzolni ̄ sz┏rakoztat┏. Ha ki nem │llhatod a k┴nai jeleket, viszont j┏ a hall│sod, kiejt└sed, akkor a jelek n└lk┨l is tanulhat┏ a k┴nai nyelv.

A szavak rövidek, több jelent└sűek, ami nem neh└zs└g hanem gyorsabb nyelvtanul│st tesz lehetőv└. Ön│ll┏an, tan│r n└lk┨l is tanulhat┏ak a jelek.

Hogy h│ny darab k┴nai jel van, nem sz│m┴t, a legtöbb k┴nai betűt m└g a k┴naiak sem ismerik, jelek t┴zezr└vel l└teznek. A k┴naiak │ltal│ban p│r ezer jelet felismernek. Jelek nagy r└sze nem absztrakt valami, hanem j┏l ismert, p│r sz│z „gyök ̄ vari│ci┏ja. Logik│t könnyű tal│lni az „össze-mont│zs-olt ̄ gyökök └s a k└sz „k└p ̄ (sz┏) └rtelme között. (de fölösleges)

A „helyes┴r│s ̄ egy k┴nai eset└n, nagyon m│st jelent. A jelnek mindössze felismerhetőnek kell lennie, b│rmilyen kesze-kusza is. (a suliban persze mindenkinek azonosan kell megtanulnia a jelek ┴r│s│t)  K┨lönf└le ┴r│sst┴lusok l└teznek, melyek │ltal│ban nehezen olvashat┏ak, műv└szi └rt└k┨k ellenben ann│l magasabb.

 

 

Kev└s von│st tartalmaz┏, egyf└le kiejt└sű szavakkal └rdemes kezdeni

 

yi1  qi1  san1  shan1  chuan1  gong1  tian1

ren2  shi2  niu2  wen2

jiu3  chang3,an1  n┨3 kou3  wu3  shui3  huo3  mu3

er4  ri4  xia4  shi4  mu4  ri4  yue4  mu4  fu4  si4

(egy, h└t, h│rom, hegy, foly┏, munka, nap ember, t┴z, teh└n, irodalom, kilenc, gy│r, nő, sz│j, öt, v┴z, tűz, anya, kettő, erő, le, ┣r, faanyag, Nap, Hold, szem, fizet, n└gy)

 

A sz│mok mit jelentenek ? Az Ötf└le hanglejt└st.

1 egyenes

2 emelkedő

3 le-fel

4 ereszkedő

5 szimpla.

A kiejt└s jelöl└s└re kor│bban egyszerű k┴nai betűket haszn│ltak, a mai gener│ci┏ kötelező oktat│s│ban a latin │t┴r│s szerepel. Egy sz┏ kiejt└s└hez sz│mos └rtelem köthető, hall│skor a szövegkörnyezet h┴j│n a sz┏ jelent└s└t │ltal│ban nem tudhatjuk.

Új szavak az ismertek kombin│l│s│val könnyen tanulhat┏:

繁笥 n└pess└g r└nk┓u

繁繁 mindenki r└nr└n

爺爺 minden nap ti─nti─n

溺繁 nő n┠r└n

猟繁 művelt ember w└nr└n

繁猟 humanista r└nw└n

爺釘 ti─nni┣ hőscinc└r

邦釘 bivaly shu┼ni┣

表表邦邦 hegyek └s vizek sh─nsh─nshu┼shu┼

諮表 tűzhegy (vulk│n) hu┓sh─n

諮薦 tűzerő hu┓l━

晩垢 napsz│mos r━g┃ng

繁垢 mesters└ges r└ng┃ng

垢薦 j│rtass│g g┃ngl━

垢繁 munk│s g┃ngr└n

垢皆 gy│r  g┃ngch┌ng

晩埖 d│tum r━yu┬

溺垢, 薦平 Lux m│rka l━sh━

爺和, 晩猟, 噴屈, 噴屈埖, 噴匯埖, 噴埖.

 

 

NYELVTAN

 

igeragoz│s, igeidő, nyugati └rtelemben vett helyes┴r│s nincs.

Az alany az ige el└ rakva igeragoz│snak felel meg:

厘郭 eszek ( └n  enni).

Az ig└t követőalany ̄ a „kit ? mit ? ̄ k└rd└sre adja a mondat t│rgy│t:

厘哉邦 vizet iszom (└n inni v┴z).

 

E/3.sz.-ben, a k┴nai ┴rott nyelv az alany │ltal az alany nem└t is k└pes jelezni, m┴g a magyar nyelv „ő ̄-je nem.

ő (csak nőnemű), 麿 ő (csak h┴mnemű)

Többes- └s egyessz│m k┨lönbs└gt└tel└r pl. a haszn│latos, megl└te n└lk┨l mindk└t alakban └rtelmezhető a sz┏.

M┣lt időre a └s l│tt│n gondolhatunk.

Jelen időre p└ld│ul a 軟栖 (folyamatban van) utal.

Jövő időt a holnap, azut│n stb. időhat│roz┏ vagy maga a jövő 隆栖, 繍栖 sz┏ jelez. 泌惚 (hogyha) sz┏ is └rz└keltethet jövőt.

Elt└r az ┴r│sjel minden k└miai elem, └lől└ny, t│rgy, fogalom stb. eset└n !

Könnyebbs└g, hogy az ┴r│st m│r moderniz│lt│k (egyszerűs┴tett└k), az │ltal│nos haszn│latban ez szerepel.

R└gi, hagyom│nyos jelek j┏r└szt nem felejtett└k el, templom └s park kalligrafikusan ┴r┏dott feliratait d┴sz┴ti. A m┣zeumokba val┏ enn└l is ősibb │br│kat kevesen tudj│k └rtelmezni.

ősi: X

hagyom│nyos:   ?

egyszerűs┴tett:   

 

 

傍苧慕 HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ

 

A sz┏t│r sz┏cikkenk└nt hat r└szre van tagolva.

1.   

Minden sz┏cikk a k┴nai betűvel ┴rt szavakkal kezdődik. Az első karakterek hangs┣lya hat│rozza meg az eg└sz sz┏ h│tt└rsz┴n└t.

k└k = egyenes; s│rga = fel; lila = le-fel; zöld = le

A sz┴nek saj│t hanglejt└s┨k szerint lettek kiv│lasztva. (a k└k nem hanem szerint) Sz┨rke h│tt└rhez az egyn└l több kiejt└sű jel tartozik.

2.    s│rk│ny

M│sodik r└sz a magyar ford┴t│s└. Jelent└s gyakran főn└v └s ige alakj│ban egyszerre (ak│r mell└kn└vk└nt is) fel van t┨ntetve, mivel a k┴nai nyelv haszn│lata ezt lehetőv└ teszi !

Nemcsak sz┏fajok közti hat│r └rtelmezhető szabadon, hanem az eg└sz nyelvtan nincs egzaktul kifejlődve a magyarhoz k└pest.

jelre v└gződő, jelzős szerkezetben haszn│lt szavakn│l a 4. tagba nm rövid┴t└st helyezt┨nk (n└ha akkor is ha a k┴nai sz┏ m│sra v└gződik). Pontosvessző az elt└rő sz┏fajok közt nincs, a k┨lönböző jelent└seket viszont ezzel v│lasztottuk el.

F: = fonetikailag, pl. idegen szavak eset└n, a sz┏ magyaros kiejt└se előtt szerepel.

Ha csak egy k┴nai jel van a sz┏cikk m│sodik tagj│ban akkor az a sz┏cikk r└gi, hagyom│nyos (nem pedig a modern, egyszerűs┴tett) jel. Ez esetben a magyar └rtelme a megadott ┣j, (egyszerűs┴tett) jeln└l keresendő.

3.    l┏ng

A pinyin kiejt└s.

(magyaros kiejt└s kicsit m│s, de a szabv│ny ez, a pinyin, ezt └rdemes tanulni)

4.    b│

Dőlt betűs r└sz a t└ma megjelöl└se. Többjelent└sű szavak eset└ben az itt l└vő k┏d, seg┴thet a jelent└s meghat│roz│s│ban.

5.    ?

A sz┏cikk ötödik tagja a k┴nai jel összetettebb (r└gies) ┴r│sm┏dja;

Bőv┴tm└ny; R└szletek; Magyar│zat;

Első └s m│sodik taggal azonos jelent└sű (szinonim│k) vagy ellent└tes ell: szavak.

Értelem pontos┴t│sa ak│rcsak a n└pszerű angol alak, z│r┏jelben; pl. előjellel a p└ld│k

6.    saurus

Az utols┏ r└sz tudom│nyos (latin) rendszertani n└vvel ritk│n kitöltött. Fajokn│l │ltal│ban szerepeltetj┨k.